2019. szeptember 6., péntek
2019. augusztus 14., szerda
2019. június 7., péntek
2018. december 29., szombat
Budapest felfedezésre váló részei
Budapest érdekességei
A Gellért-hegy a
Duna jobb oldalán található Budapest 1. és 9, kerületében.A
hegy magassága 235 méter.A tetejéről elénk táruló látvány
páratlan.Budapest ékkövének is szokták nevezni.Az UNESCO a
Gellért-hegyen lévő Citadella erődjével,a budai Várheggyel és
a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet
1987-ben a világörökség részévé nyilvánította.
A Gellért-hegy
a Duna-Ipoly Nemzeti Park része,természetvédelmi terület.139
méterrel a Duna fölé magasodó dolomit sziklatömb,a Dél Budán
húzódó hegylánc egyik tagja,melynek anyaga a felső triászban
alakult ki,úgynevezett fődolomit,de a hegyei később emelkedtek ki
a pleisztocén korban.és töredeztek össze az itteni tektonikus
törésvonalak mentén.
A budai hőforrások létrejöttét is ezeknek
a töréseknek köszönhetjük.A Gellért-hegy barlangjai a törések
és a meleg vizes kioldódás révén jöttek létre.Az egyik
leghíresebb a Szent Iván barlang,ami mesterségesen van
kibővítve,amely ma a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplomaként a
pálos rend kápolnájának ad otthont.A következő nevezetesség
még mindig Budán található.A Nulla kilométerkő a Budapestről
induló főutak kilométer-számozásának kezdőpontját
szimbolizálja.Borsos Miklós alkotását a Clark Ádám téren
láthatjuk,ami 1975-ben lett felavatva,ami egy 80 cm magas talapzaton
van elhelyezve és 3 méter magas mészkőszobor.
A szobor egy
szabályos nullát formáz meg,és csak két betű van rajta:"KM"-ami
a kilométer rövidítése.Innen számolják Magyarország egy
számjegyű főútvonalainak a kilométereit,ezen kívül még a
10-es útét is egyedüliként a két számjegyű utak közül.Az
úthálózat jelképes kiindulópontja eredetileg a királyi palota
küszöbénél volt,ahonnan a Lánchíd építésénél helyezték el
a mai helyére.Az eredeti szobor nem maradt fenn.
A Hungária
Automobil Klub valósította meg Festetics Pál azon gondolatát,hogy
jelöljék ki a közlekedési hálózat kiindulási pontját.1932-től
a Kereskedelmi Minisztérium melletti járdán állt egy Madonnát
ábrázoló márványszobor.melynek talapzatán három alak volt
látható:egy gyalogos,egy kocsis és egy autóvezető.A második
világháborúban a szobor megsérült és lebontásra került.A mai
szobor helyén 1953-ban lett felállítva egy szobor ami egy munkást
ábrázolt és egy autókeretet.A mai Borsos-féle szobrot 1975
április 4.-én avatták fel a Clark Ádám téren.Egy következő
szép látványosság,ami szintén Budán található,az a
Várnegyedben áll,a Szentháromság téren a Mátyás templom
előtt.
Ez nem más mint a Szentháromság-szobor.Az 1691-es
pestisjárvány során a polgárok fogadalmat tettek,hogy ha a
járvány elmúlik akkor hálából Szentháromság-szobrot
állítanak.A járvány megszűnt és hálából fel is állították
a szobrot 1706-ban,de sajnos a pestis 1709-ben újra kitört.A
lakosság ezúttal is megfogadta,hogy ha a járvány elmúlik akkor
egy még nagyobb díszesebb szobrot állítanak,mely meg is
történt.így a korábbi szobrot áthelyezték a Zsigmond térre,és
helyére egy 14.4 méter magas barokk szobrot állítottak.
Az 1945-ös
ostromban a szobor megsérült,és ezért a szobor domborműveit és
szobrait a Kiscelli Múzeumba szállították,helyére pedig a Buza
Barna keze munkáját dicsérő rekonstrukciót állították.,ami a
mai napig látható.A szobor esedékes felújítása 2005 és 2007
között végezték el,ami a főváros fizetett.Szintén Buda egyik
káprázatos nevezetessége a Gül Baba Türbéje,amely a
16.században a Rózsadombon épült,a Margit-híd budai hídfőjénél.A
legenda szerint Gül Baba egy harcos muszlim szerzetes volt, aki a
török sereggel érkezett Budára 1541-ben,és aki a város
elfoglalásának hálaadási ünnepén halt meg 1541 szeptember
2.-án.tiszteletére 1.Szulejmán szultán díszes temetést
rendezett melyen állítólag maga is vállalata a koporsóvivő
szerepét.Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1547 és 1548 között
építtette a 3. budai pasa.A hely azóta is a muszlim vallásúak
zarándokhelyének számít. Az épület egy kőzsámolyon
áll,nyolcszög alapzatú,és kupolával fedett.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)